Ecsédi Orsolya szerint a fiatalok beszéljenek úgy, mint a fiatalok
- zsebkonyvbatik
- Sep 28, 2022
- 5 min read
Mi a közös a humorban, a TikTokban és a tömegközlekedésben?
Hát Ecsédi Orsi!
„A fiatalokat ugyanaz foglalkoztatja szerintem, ami minden történelmi korban: kik ők, és hol a helyük a világban.”

Ecsédi Orsolya legújabb könyvével (Juli vagyok, könyvmoly)
Kérlek, mesélj röviden arról, mióta írsz?
Már gyerekkoromban is írtam történeteket, amik szerencsére nem maradtak fenn az utókornak, így bármit mondhatok róluk. :) Amennyire emlékszem, voltak köztük indián- és légiós történetek, amiből nagyjából ki is található, hogy Rejtőt és Karl May-t utánoztam. Aztán gimnáziumban jöttek a versek, amikor pedig gyerekem született, a mesék. A kettő között eltelt nagyjából húsz év, ezalatt inkább olvastam, rengeteget és mindenfélét, ami, mint utóbb kiderült, rengeteget csiszolt rajtam íróként is. Ha akkor nem olvasok annyit, most nem írnék ennyit.
Legutóbbi könyved, a Juli vagyok, könyvmoly idén szeptember 19-én jelent meg, ezzel együtt eddig hét könyved jelent meg, és 12 antológiában olvashatjuk írásodat. Milyen érzés?
Jó érzés a saját könyvedet a kezedben tartani. De én még annál is jobban szeretem magát az írást, az írás folyamatát, amikor egy történet összeáll és formát ölt. Nekem ez jelenti a legnagyobb flow-élményt, egyszerűen élvezem és kikapcsol a mindennapokból, ha írok.
Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata?
Leülök, bekapcsolom a gépet… hát, pont nem így. Nekem mindig akkor jönnek az ötletek, amikor mozgásban vagyok, vagy éjszaka, amikor nem tudok aludni. Ki tudja, mennyi zseniális könyvem lenne már, ha a képernyő előtt jönne rám az alkotás, mint más rendes írókra. Egyébként az egyetlen érdekes dolog az alkotási folyamatomban az, hogy írás közben, nagyjából a könyv negyedénél minden magától, varázslatos módon összeáll a fejemben. Ilyenkor vázolom fel a könyvet, nemcsak struktúrát vagy jeleneteket, hanem azt is, hogy melyik információnak hol kell kiderülnie, sőt, konkrét mondatokat, szókapcsolatokat, ismétlődéseket. Ez pár óráig tart, egy nagyon koncentrált állapot, amikor nem kell már gondolkodnom, mintha nem is én írnám, kiszalad belőlem és rendeződik az egész. Egyfajta agymenés, amit csak le kell jegyzetelnem (bár az sem olyan egyszerű, mert sokszor olyan rövidítéseket alkalmazok, amikről utólag fogalmam sincs, mit akartak jelenteni). Rettentően el lehet fáradni benne, viszont utána tudom, hogy rendben, ez a könyv megvan.
Eddigi regényeid kisiskolásoknak szólnak. A Juli vagyok, könyvmoly c. könyved célcsoportja a kamaszok. Már az elején tudtad, kiknek írod a történetet?
Igen, anélkül nem vágnék bele. Látnom kell magam előtt a főszereplőt, aki mesél, máshogy nem találnám el a hangját. Maga a történet sem gyerekeknek szól, hiszen a szerelem áll a középpontban, a kiskamaszoknál pedig az még egy erősen fújfúj-téma.
Meséld el, milyen volt Juli bőrébe bújva megélni a történetet.
Érdekes, és időnként kicsit felkavaró. A sulis éveim bizonyos eseményit újra átéltem írás közben, és nem mindig esett jól. Az a láthatatlan buborék például, ami Julit körülveszi, és amiről úgy érzi, hogy mások számára őt magát is láthatatlanná teszi, saját élményem.

Mennyiben volt más ennek a korosztálynak írni?
Igazából semennyire. Az tetszett, hogy meredekebb poénokat is meg lehet engedni magamnak, de szoktam felnőtteknek is írni, tehát ez sem volt szokatlan.
A legújabb ifjúsági regényedhez honnan jött az ötlet?
Mennyire lenne hiteles, ha azt mondanám, hogy nem saját élményekből? Egy pontig csak, persze. Juli egy olyan lány, akit nem érdekelnek a valódi fiúk, mert a könyvek szereplőit érdekesebbnek találja. Csak beléjük tud szerelmes lenni, és meg van győződve arról, hogy ez egész hátralevő életében így is marad. A másik ötletforrást maguk a romantikus könyvek jelentették, amik nagyon klassz olvasmányok, de így, már nem egészen tizenévesen, felvetik a gyanút, hogy a nagy könyves szerelmeink a való életben azért elég nagy seggfejek lennének. Ezt a két gondolatot gyúrtam egybe.
Hogyan figyelted meg a fiatalok viselkedését, beszédüket?
A tömegközlekedés végtelen forrása az ihletnek. Nem mondanám, hogy kimondottan hallgatózom, de… jó, hát beismerem, szoktam hallgatózni. Nem a konkrét témát figyelem, hanem elsősorban azt, hogyan beszélnek róla. Ez az, amit elraktározok későbbi felhasználásra. A másik vadászterületem a TikTok, ahol egymást figyeljük meg: én a fiatalokat, ők pedig engem. Amit úgy is meg lehet fogalmazni persze, hogy kicsit ráfüggtem a dologra, mert nagyon izgalmas trendek mennek ott, engem pedig az új és gyorsan változó dolgok általában pusztán az újdonságuk és változékonyságuk miatt fel tudnak lelkesíteni.
A könyveknek, olvasásnak központi szerepe van a történetben. Milyen jellegű kutatómunkára volt szükség ehhez?
A könyvben megjelennek klasszikus irodalmi művek, ezeket újraolvastam, kijegyzeteltem, és a „hasznosítható” részeiket (bocs, William, Jane és többiek:) ) átstrukturáltam a készülő könyv logikája szerint. De hasonlóan nehéz elméleti feladat volt az is, hogy a különféle könyves álompasi-listákon szereplő karaktereket hogyan lehet archetípusokba sorolni, melyiknél mi a meghatározó tényező, ami miatt bukunk rájuk mi, könyvmolyok. Sokuk nincs név szerint említve, de szerintem nagy részüket fel lehet ismerni olvasás közben. Ez például érdekes játék lehet, hogy ki hányat tud közülük felfedezni a sorok között.
Van olyan író, akiről azt gondolod, hogy hitelesen ábrázolja a fiatalok személyiségét és az őket érintő témákat?
Persze, sokan! A #POV könyvek sorozatban több külföldi szerző megjelent, olyan friss témákkal és stílussal, ami szerintem teljesen tükrözi a fiatalok életét, minden finomkodás vagy maszatolás nélkül, a K-poptól az online zaklatásig.
A hitelességhez nálam az is hozzátartozik, hogy a fiatalok úgy is beszéljenek, mint a fiatalok, ne pedig úgy, mint a boomerek, akik zömében a könyveket írják. Ilyen szempontból (is) nagyon szeretem Wéber Anikó ifjúsági könyveit, ő láthatóan ismeri ezt a korosztályt, és beszéli a nyelvüket.
Meglátásod szerint milyen csatornán érhetőek el ma a fiatalok, és mivel lehet felkelteni a figyelmüket?
A humorra például mindenki vevő. Itt megint a TikTok-ot említeném, a vizuális humorhoz nagyon jó érzékük van, igazából sokkal jobbak benne, mint én. Igyekszem tőlük tanulni.
Hogyan jutnak el hozzájuk az írásaid? Szoktál visszajelzést kapni tőlük?
A Juli vagyok, könyvmoly még csak most jelent meg, de a többi könyvemmel kapcsolatban igen, és nagyon kedveseket. A kedvencem a személyes találkozás, szerencsére most jön a Könyvfesztivál, ahol két napon is dedikálok (pénteken 17 órától a Bookline Teraszon Julit, szombaton 13 órától pedig a KMK gyerekstandnál a gyerekkönyveimet). Ilyenkor van alkalom beszélgetni is egy kicsit.

Orsi dedikál a Könyvfesztiválon Budapesten! Julit szeptember 30-án, pénteken 17 órától a Bookline Teraszon, a gyerekkönyveket október 1-jén, szombaton 13 órától a KMK gyerekstandnál.
Szerinted milyen témák foglalkoztatják kimondottan a fiatalokat?
A fiatalokat ugyanaz foglalkoztatja szerintem, ami minden történelmi korban: kik ők, és hol a helyük a világban. Fontos, belemenős kérdéseket tesznek fel, mert ők még nem puhultak el a mindennapokban. Csak a csatorna változott hozzá, az online tér vált a legfontosabbá, aminek van jó és rossz oldala is, de a lényeg az, hogy megkerülhetetlen.
Szerinted mi okozhatja mostanában egy kamaszkorú fiatalnak a legnagyobb nehézséget?
Maga a világ. Háború, infláció, klímaszorongás, meg a politika maga. Nagyon együttérzek velük, mert olyan körülmények miatt szenvednek, amiket nem ők tettek tönkre, és attól félek, sokkal több kihívással kell majd szembenézniük, mint nekünk kellett.
Honnan kapnak ma a fiatalok tanácsot, segítséget?
Én úgy látom, leginkább egymástól. Szerencsére köztük már menő elfogadónak lenni egymással. A világ pedig olyan gyorsan változik, sokkal gyorsabban, mint bármikor korábban, hogy a felnőttek sokszor nem nagyon értik, a gyerekeik miben élnek.
Üzenj valamit a kamaszoknak – és a szüleiknek! :)
Sziasztok! Ja, hogy valami értelmesebbet? Olvassatok sokat, és… sziasztok! :)
Köszönjük, hogy válaszoltál a kérdéseinkre!
Gina, Petra
***
Ecsédi Orsolya elérhetőségei

Comments